Az Eminent Technology Linear Field Transducer (LFT) egy szélessávú, szimmetrikus meghajtású mágneses síkmembrános hangszóró. Gyakorlatilag ez a magneto-dinamikus alternatívája a szimmetrikus meghajtású elektrosztatikus hangsugárzóknak azzal a fő eltéréssel, hogy nem igényelnek sem jelerősítő transzformátort, sem nagyfeszültségű elő-feszítést, így a hangfrekvenciás jel közvetlenül a membránra jut.
Ahhoz, hogy meg lehessen érteni (és értékelni!) az LFT elven működő átalakítót, vessünk egy pillantást az eddigi legismertebb síkmembrános hangszórókra, előnyeikkel és hátrányaikkal együtt.
A szerkezet lelke egy vékony (kevesebb, mint 0,1 mm-es) szigetelő fólia, melyre vékony vezetőréteget visznek fel. Ezt a fóliát két perforált fémlemez (sztátor) között kifeszítik, s így alkotják egy nagy kondenzátor fegyverzeteit.
Nagyfeszültségű, több ezer voltos egyenárammal feszítik elő a membránként funkcionáló fóliát, míg a hangjel egy jelerősítő transzformátoron keresztül kerül az álló lemezekre. E lemezek töltése a zenei jellel szinkronban változik, ez vonzza, ill. taszítja a membránt, mely megmozgatja a levegőt maga előtt és mögött, ezt a változást az emberi fül hangként érzékeli.
A nagyon vékony és ezért könnyű membrán kivételesen gyorsan képes mozogni, ezért elsőrangú tranziens viselkedése van. Mivel szimmetrikus a felépítése, lineáris a visszatérítő erő, így kicsi a torzítása. A negatív oldalon a jelerősítő transzformátor a legerősebben korlátozó tényező, mely nemlineáris torzításokat és elszínezéseket okoz.
Ezek a konstrukciók is egy vékony műanyag fólián alapulnak, melyre a szokásos lengőcséve mintájára kanyargósan (meander formában) huzalt ragasztanak fel. A stabilan kifeszített membrán előtt egy perforált fémlemez helyezkedik el, melyre függőleges mágnes-rudakat erősítenek.
Működése megegyezik a konvencionális kónuszos átalakítókéval: az erősítő kimenete közvetlenül a hangtekercset hajtja meg, amely a mágneses térben előre-hátra mozog a hangjel függvényében.
A dinamikus síkmembrános hangszórók előnyei részben ugyanazok, mint az elektrosztatikusoké, bár a jó pár méter elektromos huzal és a ragasztó megnöveli valamelyest a mozgó tömeget, és korlátozza annak gyorsaságát. Természetesen nincs szükség transzformátorra a jelútban, elkerülve annak minden torzítását. Legnagyobb hátrányát az aszimmetrikus felépítésből adódik, mozgás közben a membrán nem homogén mágneses mezőben helyezkedik el.
Ezek a konstrukciók kivitelükben jelentősen különböznek, működési elvükben azonban nagyon hasonlóak a mágneses síkmembrános hangszórókhoz. Esetükben a membrán és a ”hangtekercs” egy és ugyanaz.
A szalagsugárzók egy hosszú, keskeny és nagyon vékony vezető szalagra épülnek, melynek két végéhez csatlakozik a végerősítő kimenete, a két szélén pedig állandó-mágneses rudak hozzák létre a szükséges mágneses teret, ebben a térben mozdul el a hajlékony szalag.
A ribbon-hangszórók kiváló tranziens viselkedésűek, s mivel nincs semmilyen fizikai akadály a membrán előtt, ill. mögött, naturális hangot keltenek. Legfőbb hátránya nem is a hangminőségében rejlik, hanem abban, hogy nem képes alacsony frekvenciákat átvinni.
A Linear Field Transducer (LFT) hangszórókat az eddig bemutatott típusok alapján fejlesztették ki azzal a céllal, hogy ötvözzék azok előnyös tulajdonságait a hátrányok nélkül.
A hangszóró központi egysége egy rendkívül vékony, de erős mylar fóliára laminált alumínium vezető réteg, melyet a nyomtatott áramköri lapok készítéséhez hasonló kémiai eljárással alakítanak ki.
A mágnes és a keret struktúra egészen kivételes dizájn a hatalmas mágneses erőhatások miatt. A kétoldali mágnes rudakat U-alakú csatornák tartják a helyükön, melyek az erőtér optimális koncentrálását is garantálják.
A konstrukció előnyei a korábbi típusokkal szemben azonnal láthatóak: a hegesztett kereszttartóknak köszönhetően nincs szükség közönséges perforált lemezekre, így akadálytalanul jut közöttük át a levegő a membrántól, mely nagymértékben javítja az eloszlást.
A precízen kialakított mágnes-struktúrával lehetővé vált a tökéletes szimmetrikus működés, mivel a membrán bármely helyzetében optimálisan helyezkedik el a mágneses térben. Az eredmény: